17.00: A szép falvak szépen égnek (Lepa sela lepo gore), Rendező: Srđan Dragojević, készült: 1996, 123 perc
19.00: Nem vagyunk angyalok (Mi nismo anđeli), Rendező: Srđan Dragojević, készült: 1992, 98 perc
21.00: Aurora, 2010, feliratos, román-svájci-francia, 181 perc, rendező: Cristi Puiu |
|
2012. május 14-19. A Szegedi Tudományegyetem, BTK, Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék és az újvidéki Udruľenje Cinema City az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2011-ben vissza nem térítendő támogatást nyert a HUSRB/1002/222/072 – CINEMA CONTACT
– Promotion intercultural exchange and understanding between people
in border regions through film elnevezésű projekt megvalósítására. A
projekt célja a határ két oldalán élő közösségek közötti kulturális
együttműködés filmen keresztül történő erősítése, egymás kultúrájának
jobb megismerése, tapasztalatcsere. A projekt részeként 2012. május
14-19. között retrospektív filmhetet szervez a Grand Caféban. Részletes program
|
|
Danyi Magdolna Értelmezések című válogatott értekező írásainak bemutatója |
|
Május 8. 19 óra
Beszélgetőtársa: Virág Zoltán irodalomtörténész.
Danyi Magdolna költő, irodalomtörténész, kritikus, Palicson
él.
Művei:
 Sötéttiszta (versek, 1975, Újvidék),
Czóbel Minka (monográfia, 1980, Újvidék), Rigólesen (versek, 1988, Újvidék),
Paul Celan (metaforikus) főnévi összetételeinek értelmezéséhez (tanulmánykötet,
1988), Pilinszky János költői nyelve (tanulmánykötet), Palicsi versek (versek,
1996, Újvidék), Értelmezések (értekező írások, 2010. Újvidék-Szabadka)
„Régi tervem valósul
meg e válogatott írásgyűjtemény megjelentetésével. Sétákban és tanulásban,
beszélgetésekben és ámulásokban, olvasásban és eszmélkedésekben, utazásokban és
hazatérésekben, örömökben és bánatokban eltelt négy évtizednyi élet párlatai és
kikristályosodásai, szerény, de biztonságérzetet adó munkaeredményei közé
tartoznak ezek az
írások, melyek a
versírás és a nagyobb kompozíciójú írások közé ékelődnek – a hallgatás, az
elhallgatás mindig hosszú idejeinek zátonyaival felsebzetten, megzavartan.
Örömmel tölt el a remény, hogy az olvasók élvezetüket lelik majd az értelmezések követésében.” D. M.
|
|
 A Szovjetunió felbomlása óta átértékelődött a korszak történelme és kultúrája. A retro divatjával azonban a szovjet kulturális és tárgyi relikviák is új értelmet nyertek, ideológiai jelentésük háttérbe szorult, manapság inkább humoros-groteszk, sőt némiképp nosztalgikus jelentést hordoznak, beletartozva a múlt „nagy múzeumába”. Viszont a szovjet korszakban mind az irodalom, mind a filmművészet területén, a „szocialista realizmus” felülről irányított direktívái ellenére voltak őszinte érzelmeket kifejező, az emberi szempontot középpontba helyező alkotások, melyek mind a mai napig érdeklődésre tarthatnak számot. A szovjet filmművészet újításai Dziga Vertovtól, Ejzenstejntől kezdődően Andrej Tarkovszkij munkásságáig alapvetően befolyásolták a nemzetközi filmművészetet is. A szovjet új hullám együtt haladt az európai élvonallal, filmjei zajos sikereket arattak külföldön, de hazai környezetben már nehezebb volt az úttörés. A szovjet film ikonjai, Tatjana Szamojlova, Alekszej Batalov, Vlagyimir Ivasov megjelennek majd a két nap filmes vonulatában, de érdekes lesz hallani arról is, hogyan alakult sorsuk a további évtizedekben.
A szovjet korszakban alakult ki a máig prosperáló műfaj, a „bárdok” gitárral kísért dalköltészete, amely inkább a megtűrt, mint a tiltott kategóriába tartozott, s melynek olyan kultikus képviselői voltak, mint Bulat Okudzsava és Vlagyimir Viszockij.
Szovjet retro programunkon mindezekből szeretnénk egy csokornyi válogatást nyújtani, azoknak is, akik még emlékeznek erre az időszakra, de főképp azoknak, akik már később születtek, és múltbéli „tudás”, nosztalgikus érintettség nélkül próbálják értelmezni a történelemnek ezt a gigantikus méretekben ható néhány évtizedét.
2012. május 3. csütörtök
17.00
Szovjet nagyvárosok szimfóniája
Ember a felvevőgéppel (Человек с киноаппаратом) 1929. 70'
rendezte: Dziga Vertov, operatőr: Mihail Kaufman
19.00
Kiállításmegnyitó - Korabeli plakátok, kultikus tárgyak, relikviák
Beszélgetés a korszakról. Résztvevők: Bagi Ibolya, Sarnyai Csaba, Szőke Katalin (SZTE BTK Orosz Tanszék)
21.00
Miskin herceg a háborúban
Ballada a katonáról (Баллада о солдате) 1959. 90'
rendezte: Grigorij Csuhraj, főszerepben: Vlagyimir Ivasov
1959. Cannes – Arany Pálma jelölés, a leghumánusabb film, a legjobb ifjúságot ábrázoló film
2012. május 4. péntek
16.00
Egy tiszta nő
Szállnak a darvak (Летят журавли) 1957. 97'
rendezte: Mihail Kalatozov, főszerepben: Tatjana Szamojlova és Alekszej Batalov
1958. Cannes – Arany Pálma
18.00
*Múlt és felelősség egy hanyatló társadalomban*
A Szovjetunió fennállásának utolsó évtizedeit elemezve patologikus jelenségek tömegével találkozhat a kutató az egyéni és társadalmi élet szinte valamennyi területén A ma már ikonikus, sokak számára humorosnak ható kulturális visszatekintés, illetve az ezzel járó"keserédes" nosztalgiázás mellett az előadás megkísérli nagy vonalakban feltárni a kommunizmusnak nevezett sikertelen társadalmi kísérlet csúfos kudarcának szociálpszichológiai hátterét.
Előadó: Kékesi Márk Zoltán (SZTE BTK Pszichológiai Intézet)
Soviet way of drive
Az előadás a szovjet gépkocsikkal kapcsolatos közhelyek számbavételén keresztül - részint cáfolva, részint igazolva a vonatkozó toposzokat - be kívánja mutatni, milyen szerepet játszott a Szovjetunió hivatalos ideológiája az autótervezésben, és magyarázatot kíván arra adni, miért is lettek a szovjet autók olyanok, amilyenek. Szó lesz arról is, miképp szerveződött az autós kultúra a Szovjetunióban, valamint milyen szerepe volt az személygépkocsiknak a szocialista államban.
Előadó: Varga Péter (Filozófia tanár, Volga Klub)
19.30
Orosz bárdok dalköltészete
Bagi Ibolya előadása zenei idézetekkel
21.00
В гостях в Гранд Кафе - Élőzenével, vodkával
21.30
Melodráma szovjet ecsettel
Moszkva nem hisz a könnyeknek (Москва слeзам не верит) 1980. 145'
rendezte: Vlagyimir Menysov, főszerepben: Vera Alentova és Alekszej Batalov
1980 – Berlin – Aranymedve díj, 1981 – Oscar-díj – a legjobb külföldi film
Az SZTE BTK Orosz Tanszéke és a Grand Café közös rendezvénye |
|
Varga Mátyás Parsifal, parsifal című verseskötetének bemutatója |
|
2012. május 2. 19 óra  A költővel Mikola Gyöngyi irodalomkritikus beszélget. Varga Mátyás
költő, bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, a Bencés Kiadó igazgatója, a
Pannonhalmi Szemle szerkesztője. Könyvei: Barlangrajz (versek), Gravure
rupestre, (versek, bilingvis kiadás, Lorand Gaspar és Sarah Clair
fordítása, Jean-Pierre Lemaire előszavával), Kint és bent. A bencés
regula tér-képe (esszék), A leghosszabb út (versek), Nyitott rítusok.
Kortársunk-e a művészet? (eszszék), Hallásgyakorlatok (versek),
Parsifal, parsifal (versek) |
|
|
Heller Ágnes: Az álom filozófiája |
|
2012. április 23-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a Grand Caféban Heller Ágnes Az álom filozófiája című új könyvét mutatjuk be. (Múlt és Jövő Kiadó, 2011.)
Minden műalkotás magja egy nagy ötlet. A zseniálisaké pedig egy olyan egyszerű, kézenfekvő ötlet, amely csak egy valaki eszéből pattan ki, akár a mai digitális kultúránk számtalan forradalmi felvetése és megoldása. Heller Ágnes sok könyve is ebbe a jelensége tartozik. "A reneszánsz ember"-től, "A minden napi élet"-től a "Shakespeare, a történelemfilozófus"-ig, a filozófia módszerét és vívmányait olyan témákra alkalmazza, amelyek a "mindennapi" embert, azaz: mindnyájunkat, laikusokat is mélyen érint. "Az álom filozófiája" is ebbe a sorba, jelenségbe tartozik. A filozófusnő legújabb művében egy olyan fiziológiai és kultúrtörténeti életfunkciót állított vizsgálódásai középpontjába, amelyhez mindnyájunknak elemi erővel van közünk. Hiszen minden ember - ez az ember egyik nembeli specifikuma - álmodik. Heller Ágnessel Gyenge Zoltán, az SZTE BTK Filozófia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára beszélget.
|
|
|
Julya Rabinowich írónő estje |
|
|
Koncert a Grand Café mozitermében, 2012. április 13. 21:00.
A zenekart 2010 végén alapította Lanczkor Gábor (gitár) és Lengyel Zoltán (torzított bendzsó, ének). 2012 elején csatlakozott a produkcióhoz Orcsik Roland és Szokol Szilárd (ütőhangszerek). A zene inspirációs forrásvidéke elsősorban a tiszta reneszánsz polifóniánál, a huszadik század elejének delta blues motívumainál, valamint a századvég noise és indusztriális muzsikáinál lelhető fel.
A koncertet Pier Paolo Pasolini szeretetteli emlékének ajánljuk. |
|
|
A Versünnep és a Költészet Napja alkalmából a Somogyi-könyvtár
rendezvénysorozatának következő állomásaként a Grand Caféban gyűlnek
össze fiatalok egy beszélgetős, zenés estre, ahol híres magyar költők verseiből
szemezgetnek. Az est vendégei neves kortárs írók és költők valamint a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) és az Impro Stúdió előadásában megzenésített verseket is hallhatunk.  17.30: Költészet napi kerekasztal-beszélgetés. Részt vesznek: Bene
Zoltán, Kollár Árpád, Veszelka Attila és Varaga Norbert. Közreműködnek a
szegedi színitanoda hallgatói és Vincze Fruzsina
19.00: Nagyon
romantikus szabad ötletek - magyar költők megzenésített versei a Szegedi
Egyetemi Színház és az Impro Stúdió közös előadása. |
|
|
Válogatás a magyar irodalom mosolyos műalkotásaiból – sok zenével
Felolvas (avagy aki vígan szemezgette és kóstolgatásra felkínálja): Fabulya Andrea
Az est zeneszerzője és zongoraművésze (avagy aki ringató dallamaival fényesen köríti): Klebniczki György
A vígság ideje: 2012. április 11., a Költészet napja, szerda, 19 óra
FIGYELEM! A szövegek közötti egyetlen összefüggés a MOSOLY, amely lehet tétova és félszeg, magabiztos és lelkes, cinikus és pökhendi, mélázó és érzelmes stb. Amilyen viszont nem lehet: visszafojtott! (És ezt tessék kérem komolyan venni…)
A belépés – akárcsak a mosoly – ingyenes. |
|
|
5 órai román film - négykor! |
|
A film hossza miatt a havi rendes 5 órai román filmklubunk ezen a héten 4 órakor kezdődik. A belépés természetesen ingyenes. 
|
|
|
